4. fejezet

- Rajta! - mondtam.
- Nem vagy valami fanatikus velünk kapcsolatban igaz?
- Nem..az..én nem úgy...de szerintem nem ezt akartad kérdezni..vagy tévedek?
- Nem.
- Akkor?
- Tényleg úgy gondolod hogy jó seggem van? - kérdezte vigyorogva.
- Azt nem én mondtam hanem Alison.. - mondtam vörös fejjel.
- De te is kimondtad vagy nem? Ebből már jól nem jössz ki drága! Egyébként mit szóltatok az ajándékokhoz?
- Nagyon örültünk nekik..komolyan..csak nem értem hogy miért..
- Először azért mert Harry-nek szimpi Alison..de annyira nem zavar mert tudom hogy nem fog engem elhanyagolni..másodszor meg azért kaptad tőlem hogy ne érezd magad annyira szerencsétlennek a WC ajtók miatt..ez amolyan vígasz díj tőlem neked..
- Most miért kellett ezt felhoznod? Egy percig nem gondoltam arra hogy milyen béna vagyok ráadásul pont előtted mondom hogy mennyire elegem van a számaitokból..de ugyan már..
- KAJA VAN!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
- Kösz Niall hogy a fülembe kiabálsz..komolyan..nem lehetett volna szépen szólni?
- Nem mert így sokkal viccesebb BooBear!
- Ezt még megbánod! - mondta Louis és azzal a lendülettel beletúrt Niall hajába.
- Ne már! Olyan tökéletesen belőtte Zayn..most nagyon pipa lesz rád...de ezt még megkeserülöd!
- Miért is?
- Majd meglátod! De gyertek már kajolni mert Loreen szülei addig nem akarják elkezdeni a vacsit amíg nincs az asztalánál mindenki.
- Hát pedig  én még beszélni akartam Loreen-nel..
- De én meg veled nem..és éhes is vagyok és ha nem jössz megmondom anyuéknak hogy nélküled is ehetünk mert nem fogsz hiányozni. - mondtam cinikusan.
- De most miért vagy ilyen?
- Miért? Mert azért adtál nekem ajándékot mert béna voltam..és most mérges vagyok rád..gyere Niall menjünk enni.
- Komolyan mondod? - kérdezte Niall örömteli hangon.
- Én is imádok enni úgyhogy ha kajálásról van szó akkor rám számíthatsz. - kacsintottam Niall-re és karonfogva otthagytuk a csodálkozó Louis " JÓ SEGGŰ " Tomlinsont..

- Valami mennyei volt a kaja Amanda!
- Köszönöm Harry! Igazán rendes vagy! És a többieknek hogy ízlett?
- Nagyon finom volt minden! - mondta mindenki szinte egyszerre.
- Louis neked meg mi bajod van haver? Olyan csendben vagy pedig nálad ez jót nem jelent...ÚRISTEN!! - kiáltott fel Harry.
- Mi az? - kérdeztem rémülten.
- Louis, mondd ugye nem azért vagy rosszul mert terhes vagy?
- Idióta! Most nem vagyok vevő a baromságaidra..és kérlek ne röhögjetek mert baromi rosszul esik..
- Srácok elég! Valami tényleg nem oké! Louis még soha nem volt ilyen! - mondta Liam.
- Na akkor Daddy Direction vígasztald meg! - mondta parancsoló hangon Zayn.

Liam

- Na gyere Louis látom feszült vagy..van a kocsiban számodra egy kis gumicukor.

- Tényleg? - csillant fel a szeme.

- Igen. Gyere kicsit levegőzünk. 10 perc és itt is vagyunk ígérem.

- De jobban lesz ugye? - kérdezte Loreen aggódva.

- Ne aggódj..ez csak durci. - mondtam amikor Louis már hallótávolságon kívül volt.

- Szóval hol a gumicukrom? - kérdezte Louis gyerekes viselkedést előadva.

- Nincsen sehol gumicukor..ezt te sem gondoltad komolyan?

- Akkor meg mi a jó fenét akarsz?

- Mi a baj? Látom rajtad hogy amióta beszéltél Loreen-nel sokkal feszültebb vagy és a vicchez való hozzáállásod is rosszabb..te csak akkor vagy ilyen ha..

- Ki ne mondd!

- Szerelmes vagy!

- Most jól szórakozol ugye?

- Igen képzeld! De komolyan miért vagy olyan mint aki sünt nyelt?

- Szóval emlékszel arra a ruhára ami a divatbemutatón volt rajta nem? Azt vettem meg neki ajándékba és hát rákérdezett hogy miért én meg nem akartam neki elmondani hogy azért mert tetszik hanem azt mondtam neki hogy azért hogy ne érezze magát bénának a WC ajtók miatt..és hát ezért besértődött és hát szarul esett na..kimondtam! Remélem örülsz!

- Teljes mértékben BooBear!

Loreen

Mindent hallottam az ajtón keresztül és nem akartam elhinni. Főleg hogy egyikőjük sem olyan szimpi nekem..de amikor meghallottam ezt a beszélgetést valamit éreztem..valami olyat amit nem tudok megmagyarázni. Annyira próbáltam arra koncentrálni hogy ne essek el abban a hülye magassarkúban hogy mégis sikerült..

- Mi volt ez? - hallottam Zayn-t. Valahogy most jobban örültem volna ha Liam vagy valaki más jön..de ez van..ne lehet válogatni.

- Csak én estem el..ez jellemző..

- Komolyan nem értem hogy lehetsz ilyen két ballábas amikor modell vagy?

- Az a kifutón van..de mindegy..segítenél? 

- Nem tudsz egyedül felállni?

- Ha nem látnád sikerült a ruhatartót is felburítanom és egyedül nem fog menni az elmozdítása..és gondoltam mivel itt vagy és fiú vagy és izmos vagy..de ha gondolod idehívhatom a többieket hogy segítsenek ha egyedül nem bírsz vele..

- Egy szót se többet..én egyedül többet bírok mint ők összesen! -és azzal felemelte a ruhatartót és enegm is felhúzott.

- Köszi! - motyogtam. Olyan hirtelen akartam elmenni hogy megcsúsztam aminek az lett a vége hogy Zayn elkapott és olyan közel volt az arcunk egymáshoz és pont ekkor kellett bejönnie Liam-nek és Louis-nak is. Remek! Gondoltam. Már csak ez hiányzott!

- Mi a fenét csináltok ti?

- Louis ez nem az a minek látszik tesó! - mondat Zayn miközben én elhúzódtam tőle.

- Méghogy nem? Te egyből  rámászol a főnök lányára mi? Zayn miért kell neked mindig ezt csinálnod?

- Louis állj már le! Nem csinált semmit! Egyszerűen csak annyi hogy béna voltam..elcsúsztam Zayn meg elkapott hogy ne a földön végezzem..

- Ja..akkor semmi..

- De miért is voltál olyan ideges amikor láttad hogy olyan közel vagyunk egymáshoz?

- Csak azért mert..izé..hát..őő....mert ez az első alkalom hogy látjátok egymást..és hát..izéé..nekem most mennem kell..helló. - és ezzel kiviharzott az ajtón.

- Na mi is megyünk Loreen mert a többiek már kint várnak minket. Jó éjt botlábúkám.

- Na de Zayn! Ne legyél bunkó! Eddig se voltam oda értetek de ezt még jobban elszúrhatod és elérheted azt hogy utáljalak..

- Attól isten kíméljen! - tette maga elé kezeit mint aki védekezni akar.

- Na helló..arra van az ajtó!

- Oké megtalálom egyedül is! - és már ott sem volt.

- Figyelj Loreen..nézd el Louis-nak a viselkedését..csak akkor ilyen ha egy lány tetszik neki..és hát az előző barátnői mind becsapták..ezért ilyen érzékeny..most azt hiszi hogy a ruha miatt haragszol..pedig nem azért adta amit mondott hanem azért mert tetszel neki..

- Liam! Ez hülyeség! Kb 3x találkoztunk..

- De tudod ez nem választás alapján működik..ez csak úgy jön...kérlek adj neki egy esélyt ha csak egy kicsit is szimpatikus..

- Ha te mondod..

- Figyelj itt a számom..ha kell valami nyugodtan hívj akármi van..és akármikor hívhatsz..

- Én is megadom a számom oké?

- Már mindegyikünknek megvan..Alison megadta..

- Jellemző..na de most már menj mert ahogy hallom a fiúk már elég türelmetlenek..

- Szia! - ölelt meg.

- Szia! Komolyan örülök hogy megismertelek jobban.

- Jó éjt!

- Neked is!

3. fejezet

Alison egy virágmintás ruhát kapott én pedig egy olyat ami egy újságra hasonlít de nagyon tetszik. Mindkét ruha a legújabb kollekcióból van és még senki nem látta őket. Ma mi mutatjuk be őket és lehet a ruhákra licitálni. A pénzből jut jótékony célokra is és persze a másik részét az üzletbe kell befektetni. Na meg a modelleket is ki kell fizetni.

- Lányok mindenki készüljön 10 perc és kezdünk! - szólt egy férfi hang.
- Tök jó hogy a sz....
- Csönd Alison! Ki ne mondd! Itt senki nem tudja ezt és kérlek ne szóld el magad!
- De miért nem tudhatják?
- Mert nem akarom hogy másképp viselkedjenek velem. Ezért. Meg remélem tudod hogy tőlünk dupla annyi munkát és teljesítmény várnak el?
- Igen, tisztában vagyok vele. De kezdünk! Most megtudjuk kik azok a híres fiúk!

- Hölgyeim és uraim! - szólt apu a mikrofonba. - Köszönöm magam és a divatház nevében hogy megtiszteltek minket a jelenlétükkel! Engedjék meg hogy bemutassam a mai nap vendég zsűriét. Hölgyeim és uraim a One Direction!
- Hogy mi van? Ezt nem hiszem el! Már megint? Apa jól tudja hogy nem igen vagyok oda értük!
- ÚRITSENNNNNNNNNNNNNNNN!!!
- Alison nyugi már! Úgysem fogsz velük beszélgetni!
- Micsoda kis pesszimista vagy!
- Nem is!

- Lányok ti jöttök! - szólt újra a férfi.
Alison volt az első utána következtem én. Amikor kiléptem a színpadra nem hittem a szememnek. Több ezer ember van itt és nekem tapsolnak. A kifutó végén volt a "zsűrik" asztala. Csodálatos! Gondoltam magamban. Magabiztosan végig mentem a kifutón. A kifutó végén megálltam és véletlenül belenéztem az egyikőjük szemébe. Nem tudtam honnan de baromi ismerős volt. Még leértem a kifutóról végig ezen gondolkoztam.
- TE MÁZLISTA! - kiabálta Alison a fülembe.
- Miért is?
- Mert Loius "JÓ SEGGŰ" Tomlinson szemezett veled.
- Aha..biztos..engem valahogy nem hat meg..tudod hogy én nem olvadok el tőlük rögtön mint te!
- Tudod hányan lennének a helyedben? Tessék megbecsülni!
- Nekem mindegy. Elmegyek a mosdóba! Jössz?
- Most nem.
- Oké, ahogy akarod!

-Ezt nem hiszem el! Komolyan minden egyes rohadt WC ajtó ellenem fordult a világon? Amíg mérgelődve próbáltam kinyitni az ajtót mit ad isten megint megbotlottam a saját lábamban és megint ráestem valakire. Szuper! Gondoltam. Ez már nálam ragályossá növi ki magát.
- Ne haragudj! - mondtam miközben nem mertem ránézni.
- Semmi baj! De ez az ajtó is befelé nyílik Loreen!
- " Titkos idegen "? - kérdeztem még mindig háttal neki.
- Talált! Nem is mondtad hogy modell vagy! Csodálatos voltál a kifutón!
- Te se mondtad hogy itt leszel. - ekkor megfordultam és nem hittem a szememnek. Rossz szokásom ha ideges vagyok akkor mindent kimondok amit éppen akkor gondolok. Ez most is így történt. - Louis " JÓ SEGGŰ " Tomlinson?
- Igen! Mit gondolsz? Tényleg jó seggem van? - kérdezte tőlem nevetve.
- Én ne úgy..nem csak..ajj.. Alison ez a te hibád!
- Mi az én hibám?
- Alison! Ő itt Louis!
- Louis, ő itt Alison! De gondolom ugyis emlékszel rá.
- Hogy ne emlékeznék rá? Ezt a vörös kis energiabombát nem lehet nem elfelejteni.
- Találkoztunk már?
- Titkos idegen a repülőn?
- Te voltál? Nem hiszem el!
- De így van. Csak nem akartam feltűnést kelteni.
- Basszus akkor ma együtt vacsorázunk! - mondta Alison.
- Majd talán máskor mert ma hivatalosak vagyunk de tessék Loreen itt a számom majd hívj. Most mennem kell.
- De várj! - hiába akartam neki mondani hogy ma velünk fog vacsizni már el is rohant a semmibe.

A bemutatónak vége lett és majdnem minden ruhát sikerült eladni. Csak a miénket nem. Nem értettem miért ezért rákérdeztem apunál.
- Apa nem tudod hogy a mi a ruháinkat miért nem sikerült eladni?
- De eladtuk őket.
- És akkor miért vannak itt?
- Nézz bele a szatyorba és meglátod!

- Mi az? Mit ír? Loreen mondd már mert meghalok a kíváncsiságtól.
" Remélem örültök majd ennek a kis ajándéknak. Te tőlem kapod a kis energiabomba meg Harry-től mivel nagyon szimpi neki. Remélem még találkozunk. xoxoxo."
- Ez most komoly?
- Nem hiszem el! Larry Stylinson-tól ruhát kaptunk! - lelkendezett Alison.

- Alison, Loreen! Megjöttek a vendégek!
- Megyünk anya!
- Kíváncsi leszek Louis reakciójára amikor meglát minket.
- Arra én is. Menjünk.

- Gyertek be srácok! -halottunk apu hangját. - Hadd mutassam be a lányomat Loreen-t és a barátnőjét Alison-t.
- Ti vagytok azok? - kérdezte Louis.
- Mondtam hogy ma együtt vacsizunk nem? - mondta Alison.
- Helló csajok! Jött oda Zayn. Azt hiszem nem kell bemutatkoznom de azért mégis: Zayn Malik. Örülök hogy megismertelek titeket.
Megölelt minket és kaptunk egy jó nagy puszit.
- Helló én Niall Horan vagyok.
Ő is megölelt és helyet foglalt Zayn után. Majd Liam és Harry is így tett. Mindenki így tett csak én maradtam Louis-val az előtérben.
- Szóval mostanában gyakran látjuk egymást igaz? - kérdezte.
- Úgy tűnik!
- Akkor kérdezhetek valamit?

2. fejezet

- Hát megérkeztünk Alison! Ezentúl itt fogunk dolgozni!
- Csodálatos! El sem hiszem!
- Loreen, Alison! Hát itt vagytok?
- Anya, apa! Már úgy hiányoztatok!
- Ti is nekünk!
- Amanda, Josh! Köszönöm szépen a lehetőséget hogy itt dolgozhatok!
- Ugyan már Alison! Te is jól tudod hogy nem azért vagy itt mert Loreen legjobb barátnője vagy hanem azért mert megérdemled és tényleg jó vagy a modellkedésben!
- Köszönöm! És hogy megy az üzlet?
- Ó, hát most nagyon felkapottak lettünk. Bár eddig sem panaszkodhattunk.
- És most miért is megy jobban az üzlet apa?
- Azért mert egy híres fiúbanda a mi cégünket választotta és mi öltöztetjük őket. A mai esti bemutatón is ők lesznek a zsűrik és fel is lépnek.
- És kik azok?
- Meglepetés! Majd este meglátod. Az öltözőtökbe ki van készítve hogy milyen ruhákban léptek fel. Már kíváncsian várom. Ja és mégvalami.
- Mi az?
- A bemutató után a fiúk átjönnek hozzánk vacsorára. Ugye nem bánod kicsim?
- Dehogy. Már alig várom hogy megismerjem őket. Apa?
- Igen?
- Majd átrendezhetem a szobámat? 3év az hosszú idő és azóta változott az ízlésem.
- Persze. Tessék itt a bankkártyád. Ha elfogy a pénzed csak szólj!

- Loreen..te kis  mázlista! Nekem még soha nem volt bankkártyám!
- Majd lesz neked is! De lehet egy kérésem?
- Igen?
- Amikor belépsz a házunkba ne csinálj úgy mint aki csodaországban jár..nem szeretem annyira ezt a felhajtást..oké tök jó hogy anyuéknak megy az üzlet de én a saját lábamon szeretnék megállni. Nem akarom hogy mindig ők tartsanak el.
- Ezt nem ígérhetem hogy nem fogok csodálkozni..tudod én más körökből származok és mindig nem hiszem hogy az álmom egyik napról a másikra valóra válik..és köszönöm hogy a barátnőm vagy!
- Ugyan már! Tudod hogy én nem az alapján válogatom a barátaimat hogy mennyi a vagyonuk. De mivel tudom hogy úgyis csodálkozni fogsz legalább azt tedd meg hogy csak a szobámban sikítasz oké?
- Oké.

Alison

Amikor kiszálltunk a limuzinból nem akartam hinni a szememnek. A házuk egyszerűen csodálatos volt. 3 emeletes. Azt hittem hogy ezt már nem lehet fokozni de amikor beléptem elállt a lélegzetem. A plafonról kristálycsillárok lógtak, volt medencéjük egy kisebb játék és konditerem. De ami a legjobban tetszett az a tervező szoba volt. Itt volt minden olyan ruha amit még csak mi láttunk először. Amikor beléptem Loreen szobájába kissé elcsodálkoztam ugyanis az ő szobája sokkal visszafogottabb volt de mégis nagyszerű. A gardróbja hatalmas volt. Talán akkor is lehetett mint Paris Hiltoné vagy még nagyobb is. Úgy éreztem magam mint aki meghalt és a divat paradicsomában ragadt.

- Na, hogy tetszik? - kérdezte Loreen.

- Egyszerűen csodálatos!

- Örülök. Na gyere most megmutatom a te szobádat. Az enyém mellett van csak egy ajtó választ el minket.

- Azta!!!!! - csodálkoztam. - Loreen, ez ez..nem lehet szavakkal leírni.

- Na szóval arra van a fürdőd arra pedig a gardróbod.

- Na ne! saját fürdő és gardrób? Királyság!

- Örülök hogy örülsz. De most álljunk neki készülődni hogy készen legyünk estére. Leakarom nyűgözni azokat a fiúkat akiket apu meg anyu olyan nagyra tartanak. - kacsintott felém.

- Loreen Winbolt! Ezt már szeretem! Ezentúl is tessék így viselkedni! - próbáltam neki mondani komolyan de nem sikerült így az lett a vége hogy nevetésben törtünk ki.

1. fejezet

- Loreen! Kelés! Elfogunk késni!
- Már megyek, de lehetne hogy nem kiabálsz hajnalok hajnalán Alison?
- Képzeld nem mert így is tovább hagytalak aludni úgyhogy még szedd össze a maradék cuccaidat mert ma költözünk Londonba a szüleidhez! És már csak estig kell várnunk a fellépéssel. Annyira izgulok. Te nem?
- Alison én is izgulok, de azért ennyire nem vagyok felpörögve mint te..mondd csak megint túl sok cukort raktál a kávédba igaz?
- Muszáj volt hogy ébren maradjak..na de most állj fel szépen szedd rendbe magad mert fél órán belül itt lesz értünk a taxi.
- Basszus ezt nem mondhattad volna előbb? Még nem is pakoltam be minden ruhámat!
- Te öltözz én meg addig bepakolok neked.
- Köszi, egy angyal vagy. Ugye tudod?
- Hát persze..már csak a glória hiányzik...de indulj már felfelé! Gyerünk, mozgás! Azok a ruhák maguktól nem ugranak rád!

Egy fekete csőnacit vettem fel hozzá egy babarózsaszín mintás ujjatlant, egy fekete blézert, egy fekete magassarkú cipőt és egy a felsőmhöz színben passzoló táskát.

Ránéztem az órára ami hajnali 4:45-öt mutatott. Ez azt jelentette hogy van még negyed órám. Gyorsan begöndörítettem a hajamat és felraktam egy szolid sminket.

- Alison itt a taxi! Gyere!
- Már itt is vagyok. Minden megvan? Kulcsok, személyi stb??
- Igen.

A csomagjainkat beraktuk a taxi csomagtartójába a kézitáskáinkat pedig fogtuk a kezünkben. Az út a repülőtérig csupán 15-20 perc, de nekem mégis egy örökkévalóságnak tűnt. Az úton nem beszéltünk egymással. Mindegyikünk elmerengett. Egyrészt örültem neki hogy Londonba költözünk apuhoz és anyuhoz, másrészt pedig hiányozni fog nekem franciaország. Attól függetlenül hogy örültem annak hogy anyuhoz és apuhoz költözünk bennem volt a félsz is. Eddig azért éltünk külön mert én 3 évig modell képzésen voltam Párizsban és ott lettünk barátnők Alisonnal. Apu és anyu mindig is ragaszkodott hozzá hogy az ő divatcégüknél tanuljak modellnek de én nem akartam hogy a többi modell azért utáljon mert én vagy a "főnök" lánya. Ezért tanultam Párizsban modellnek hogy amikor idejövök anyu és apu büszkék legyenek rám hogy már nem egy 13 éves ügyetlen kislány áll majd a ma esti bemutatójukon hanem egy 16 éves lány aki már úgymond "profi" a szakmában. A gondolataimat Alison szakította meg.
- Itt vagyunk!
- Végre! - sóhajtottam fel. - Nekem egy örökkévalóságnak tűnt amíg ideértünk.
- Aha..biztos..de gyere mert elkezdődött a becsekkolás.
- Oké csak fizetek.  Mennyi lesz uram?
- 10 font.
- Köszönöm. Viszlát és további jó munkát!


- Hogy te mennyire nyálasan viselkedsz minden emberrel!
- Ez nem igaz..veled ellentétben én mindenkivel igyekszek kedves lenni még azzal is akit nem kedvelek annyira.
- Figyelj akivel nekem bajom én megmondom neki..nem kertelek..de te..ha így folytatod tuti hogy begolyózol ha valaki udvariatlan lesz veled. De ez már nem az én bajom.

- A londoni járatra megkezdődött a felszállás! Kérjük utasainkat fáradjanak az 5-ös terminálhoz! - szólalt meg az ismerős hang.
- Hát akkor, viszlát Párizs..hiányozni fogsz!
- Na, nekem nehogy itt sírjál! Még elkenődik a sminked meg kicsit mehetnél gyorsabban mert szeretnék már leülni!
- Jól van, megyek már, de ha előttem sem mennek gyorsabban akkor mit csináljak?
- Komolyan mondom itt fogunk megőszülni..én ezt nem bírom kivárni! - fakadt ki Alison. Ez után megragadta a kezemet és szó szerint átrángatott a tömegen akik mérgesen kiabáltak hogy miért nem várjuk ki a sorunkat. Nem győztem bocsánatot kérni az emberektől akiknek nekimentem..
- Alison ilyet többet ne csinálj mert ez udvariatlan dolog, másrészt meg örülök is egy kicsit mert fáradt vagyok.
- Hűha!
- Mi az?
- Ez az első osztály csodaszép!
- Oké..még te gyönyörködsz addig én megkeresem a mosdót.

Elég hamar megtaláltam a mosdót csak egy baj volt. Nem tudtam kinyitni az ajtót. Ahogyan próbáltam kinyitni megbotlottam a saját lábamban és ahogyan hátraestem éreztem hogy valakire ráestem..- Csúcs!- gondoltam magamban..még egy kínos szitu..ugyan már..
- Ne haragudj de az ajtó tehet róla! Egyszerűen nem tudom kinyitni!
- Semmi baj! Én sem figyeltem. Egyébként az ajtót azért nem tudod kinyitni mert nem kifelé hanem befelé nyílik. Látod? - tárta ki előttem az ajtót.
- Basszus..de kínos..komolyan nem vagyok ennyire szerencsétlen csak korán keltem és hát ott van az állandóan pörgő barátnőm..és hát eléggé fáradt vagyok. Egyébként Loreen vagyok. És te?
- Maradjunk annál hogy a titkos idegen..
- Nos kedves titkos idegen köszönöm hogy kinyitottad az ajtót..szia.
- Szia Loreen!

- Na végre! Már azt hittem hogy lehúztad magad a WC-n! Mi tartott eddig?
- Szóval így történt. - meséltem el neki az ajtós dolgot.
- És elkérted a számát?
- Dehogy! Hova gondolsz? Nem is ismerem..még a nevét sem árulta el...
- Hello..bocsi..azt hiszem ezt akkor ejtetted el amikor rám estél! - mutatta a kulcsot a kezében.
- ÁÁÁ..köszi szépen titkos idegen. - néztem bele a szemeibe amit nem kellett volna mert olyan gyönyörűek voltak hogy az valami hihetetlen. Talán olyan sokáig nem bámultam mert meghallottam amint a rádióban a One Direction számát adják.. - Ezt nem hiszem el!
- Mi a baj Loreen? - kérdezte egyszerre Alison és a " Titkos idegen ".
- Komolyan nekem sem bajom a One Direction-nel csak annyira elegem van hogy állandóan csak az ő számukat hallom a rádióban..
- Ezek szerint nem vagy fanatikus igaz?
- Hát annyira nem..Alison annál inkább. Nem mondom hogy szeretem őket de azt sem hogy utálom őket..hiszen személyesen nem is ismerem őket így nincs okom ítélkezni.
- Ez aztán a megfontolt beszéd! De lehet egy kérdésem?
- Igen?
- Ha választanod kéne közölük akkor melyikőjükkel randiznál?
- Te szereted őket? - mondtam kacagva.
- Nem..csak tudod van egy húgom aki imádja őket..
- Aha értem..a válasz a kérdésedre meg nem tudom..hát vagy Harry vagy Louis..így hívják azt a két srácot akik annyira szeretik egymást nem?
- De, igen.
- Mit mosolyogsz?
- Semmi..komolyan..de örülök hogy megismerhettelek titeket..remélem hogy még lesz alkalmunk találkozni.

Az út hátralévő részében azon gondolkoztam hogy miért olyan ismerős nekem ez a " Titkos idegen ". A gondoltaimat a hang szakította félbe. " Kérem csatolják be az öveiket a leszálláshoz".
- Alison! Alison! Ébresztő!
- Már itt is vagyunk?
- Igen! Anya és apa küldött értünk egy limót.
- Királyság! Végre ülhetek egy limóban!

Leszálltunk a gépről és egyenesen a limuzinhoz mentünk amin nagy felirat díszelgett: " Winbolt divat és modellügynökség ". Beszálltunk a limuzinba és ezzel kezdődött el új életünk első napja.