2. fejezet

- Hát megérkeztünk Alison! Ezentúl itt fogunk dolgozni!
- Csodálatos! El sem hiszem!
- Loreen, Alison! Hát itt vagytok?
- Anya, apa! Már úgy hiányoztatok!
- Ti is nekünk!
- Amanda, Josh! Köszönöm szépen a lehetőséget hogy itt dolgozhatok!
- Ugyan már Alison! Te is jól tudod hogy nem azért vagy itt mert Loreen legjobb barátnője vagy hanem azért mert megérdemled és tényleg jó vagy a modellkedésben!
- Köszönöm! És hogy megy az üzlet?
- Ó, hát most nagyon felkapottak lettünk. Bár eddig sem panaszkodhattunk.
- És most miért is megy jobban az üzlet apa?
- Azért mert egy híres fiúbanda a mi cégünket választotta és mi öltöztetjük őket. A mai esti bemutatón is ők lesznek a zsűrik és fel is lépnek.
- És kik azok?
- Meglepetés! Majd este meglátod. Az öltözőtökbe ki van készítve hogy milyen ruhákban léptek fel. Már kíváncsian várom. Ja és mégvalami.
- Mi az?
- A bemutató után a fiúk átjönnek hozzánk vacsorára. Ugye nem bánod kicsim?
- Dehogy. Már alig várom hogy megismerjem őket. Apa?
- Igen?
- Majd átrendezhetem a szobámat? 3év az hosszú idő és azóta változott az ízlésem.
- Persze. Tessék itt a bankkártyád. Ha elfogy a pénzed csak szólj!

- Loreen..te kis  mázlista! Nekem még soha nem volt bankkártyám!
- Majd lesz neked is! De lehet egy kérésem?
- Igen?
- Amikor belépsz a házunkba ne csinálj úgy mint aki csodaországban jár..nem szeretem annyira ezt a felhajtást..oké tök jó hogy anyuéknak megy az üzlet de én a saját lábamon szeretnék megállni. Nem akarom hogy mindig ők tartsanak el.
- Ezt nem ígérhetem hogy nem fogok csodálkozni..tudod én más körökből származok és mindig nem hiszem hogy az álmom egyik napról a másikra valóra válik..és köszönöm hogy a barátnőm vagy!
- Ugyan már! Tudod hogy én nem az alapján válogatom a barátaimat hogy mennyi a vagyonuk. De mivel tudom hogy úgyis csodálkozni fogsz legalább azt tedd meg hogy csak a szobámban sikítasz oké?
- Oké.

Alison

Amikor kiszálltunk a limuzinból nem akartam hinni a szememnek. A házuk egyszerűen csodálatos volt. 3 emeletes. Azt hittem hogy ezt már nem lehet fokozni de amikor beléptem elállt a lélegzetem. A plafonról kristálycsillárok lógtak, volt medencéjük egy kisebb játék és konditerem. De ami a legjobban tetszett az a tervező szoba volt. Itt volt minden olyan ruha amit még csak mi láttunk először. Amikor beléptem Loreen szobájába kissé elcsodálkoztam ugyanis az ő szobája sokkal visszafogottabb volt de mégis nagyszerű. A gardróbja hatalmas volt. Talán akkor is lehetett mint Paris Hiltoné vagy még nagyobb is. Úgy éreztem magam mint aki meghalt és a divat paradicsomában ragadt.

- Na, hogy tetszik? - kérdezte Loreen.

- Egyszerűen csodálatos!

- Örülök. Na gyere most megmutatom a te szobádat. Az enyém mellett van csak egy ajtó választ el minket.

- Azta!!!!! - csodálkoztam. - Loreen, ez ez..nem lehet szavakkal leírni.

- Na szóval arra van a fürdőd arra pedig a gardróbod.

- Na ne! saját fürdő és gardrób? Királyság!

- Örülök hogy örülsz. De most álljunk neki készülődni hogy készen legyünk estére. Leakarom nyűgözni azokat a fiúkat akiket apu meg anyu olyan nagyra tartanak. - kacsintott felém.

- Loreen Winbolt! Ezt már szeretem! Ezentúl is tessék így viselkedni! - próbáltam neki mondani komolyan de nem sikerült így az lett a vége hogy nevetésben törtünk ki.